Ekler

Napok óta készülök, recepteket próbálgatok, de be kell valljam, volt amivel annyira nem voltam megelégedve, hogy a kukában végezte. Mára megszületett a végeredmény. Ezt már szeretem. 

Az egy ún. égetett tészta, ilyenből készül a képviselőfánk, az ekler (eclair) fánk és a profiterol is. A hagyományos magyar cukrász recept szerint olajban és vízben kell a lisztet megpirítani, amitől már kimondva is rosszul vagyok. Mindig is utáltam ezt a tésztát, az íztelen, zsíros-olajos érzetét, mindaddig amíg profiterol formájában bele nem szerettem. De ez utóbbi, ahogy az én változatom is, inkább a francia iránymutatást követi, vajat és tejet használtam hozzá. 

Sok-sok recept között válogatva, végül Eric Lanlard változatára voksolok, amúgy is nagyon kedvelem egyszerű és nagyszerű receptjeiért. Cake Boy receptje, amúgy a "Religieuse" (egyháztorta) formában, itt elérhető...

Égetett tészta

100 gramm vaj

260 ml tej

120 gramm liszt 

4 tojás

töltelékhez:

hidegen készíthető vanílipuding

tej (egy zacskó pudinghoz 2,5-3 dl)

eperlekvár vagy Monini eperszósz

ételszínezék (elhagyható)

mázhoz:

150 gramm étcsokoládé

100 gramm cukor

1 dl víz

opcionálisan marcipán

A vajat a tejben felolvasztjuk, forraljuk. Amikor már kellően gyöngyözik, beleöntjük a lisztet (nem szükséges előtte leszitálni, de megnyugtathajtuk magunkat vele), gyors mozdulatokkal kevergetjük. Amikor már elkezd összeállni, és nem tapad az edény falára, már jó, de picit még kevergejtük (mondjuk 30-60 másodpercet), ekkor levesszük a tűzről. Homogén masszáva fog összeállni. 

Itt két lehetőség kínálkozik, vagy várunk, míg kihűl, vagy konyhai robotgépbe tesszük, és alacsony fokozaton elkezdjük keverni, hogy lehűljön. Én ez utóbbi megoldást javasolom. Kézzel is megnézhetjük a hőmérsékletét, de ennél egyszerűbb, főleg ha fém edényben keverjük, hogy az edény falán ellenőrizzük, megfelelően lehűlt-e. Ha igen, egy felvert, megkevert tojást adunk hozzá, és keverjük tovább. Amikor a massza felvette a tojást, hozzáadjuk ugyanilyen módon a következő tojásokat. Mindig megvárjuk, hogy a tojás és az addig massza egyneművé legyen. 

Ha már minden együtt van, nyomózsákba töltjük, és így adagoljuk a sütőlapra. 

A sütőt 180 fokra előmelegítjük, és légkeverés nélkül 30-40 percen keresztül sütjük a fánkjainkat. Amikor betesszük, kb. 1 deci vizet öntsünk a sütő aljába, hogy gőz legyen bent. Nem nyitjuk ki idő előtt, mert vége a dalnak, mehet az egész a kukába. Akkor jó, amikor a teteje már matt, nem fénylik.

Míg sül, elkészítjük a krémet: kikeverjük a pudingport, majd egy zacskóhoz kb. 1 evőkanál eperszószt vagy -lekvárt adunk. Ha azt szeretnénk, hogy koszos rózsaszín helyett szép színe legyen, nagyon kevés rózsaszín (vagy piros) ételszínezéket adhatunk hozzá. 

Még mindig a sütőben van a tészta, előkészítjük a csokimázat. Egy deci vízhez 10 deka cukrot adunk, összeforraljuk. Közben vízgőzön elkezdjük olvasztani az étcsokit. Ha kész a cukorszirup (már egy ideje forr), hozzáöntjük az olvadó csokoládéhoz, és krémesre, egyneműre keverjük. 

A csoki akkor jó (lsd. a kép), ha krémes, csillog, kellően lágy, és sűrű annyira, hogy a fakanál szép nyomot hagy benne. 

Ha a tészta megsült, és már kellően lehűlt, a tetejét levágjuk, megtöltjük nyomózsákból a krémmel. A levágott tetőt egyik oldalával a csokiba mártjuk, majd rácson vagy egy tálon pihentetjük. Ha a fánkok alját megtöltöttük, és a csoki már kezd a tetőn dermedni, "összeszerelhetjük". 

Ha mindezzel megvagyunk, tetézhetjük még tetszőleges marcipándíszítéssel.